Erdogan kitart a választás időpontja mellett
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában továbbra is május 14-ét javasolta az idei köztársaságielnök- és parlamenti választás időpontjaként a február 6-i földrengések árnyékában.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában továbbra is május 14-ét javasolta az idei köztársaságielnök- és parlamenti választás időpontjaként a február 6-i földrengések árnyékában.
A török jegybank kamatot csökkentett csütörtökön, december óta először.
A Törökországot az elmúlt két hétben megrázó földrengések sorozata már az első naptól kiélezte Erdoğan és az ellenzéke közötti ellentétet. Ennek az egyik aspektusa az építőipar helyzete, az előírások be nem tartása, a korrupció és a nepotizmus körüli viták, van azonban az érmének egy másik oldala is. Törökországban idén választásokat tartanak legkésőbb június 18-án, azonban nem sokkal a földrengés előtt Erdoğan és kormánya május 14-ére tűzte ki szóban az új időpontot. Az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtóban ezzel kapcsolatban kétféle véleményt lehet főleg hallani: vagy azt, hogy Törökországban a politikusok között szó sincs a választások elhalasztásának eshetőségről, vagy azt, hogy teljes a bizonytalanság az időpontot illetően. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb, és a szereplők érvei is jelentősen eltérnek a külsős várakozásoktól.
Törökországban a földrengés áldozatainak száma lassan a 40 000-hez közelít. Két héttel a pusztító földmozgás után egyre inkább körvonalazódni látszanak a társadalomban is a törésvonalak: egyik oldalról emberi sorsok vannak az érintett részeken, másik oldalról lassan elindult a felelősök keresése is, és fontos kérdéssé kezd válni Isztambul helyzete is egy esetleges földrengés kapcsán. Az állam úgy tűnik, sokszor inkább próbálja korlátozni az állampolgárokat és az ellenzéki pártokat, ahelyett, hogy segítene a helyzeten, és sorra kerülnek elő az elmúlt évek téves döntéseivel kapcsolatos, akkor még büszkeségre okot adó kijelentések is.
Kedden átlépte a 40 ezret a február 6-i törökországi földrengések halálos áldozatainak a száma.
Törökországban pénteken 20 213-ra emelkedett a hétfői földrengések halálos áldozatainak a száma - közölte Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter a dél-törökországi Hatayban található koordinációs központban.
Csütörtök estére meghaladta a húszezret a hétfő hajnali törökországi és szíriai földrengés halálos áldozatainak száma a helyi hatóságok összesítése szerint.
Akár a májusi török elnökválasztásra is jelentős hatással lehet a héten történt katasztrófa, mely a helyi hatóságok felelősségére és lassú reakciójára is rávilágíthat. Három hónappal a választás előtt a jelenlegi helyzet kezelése akár a több mint húsz éve hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan török elnök politikai jövőjét is eldöntheti.
A hétfő reggeli, Törökországot és Szíriát megrázó földrengés kegyetlen pusztítást vitt véghez a két országban. Folyamatosan érkeznek a friss videók, melyekből képet kaphatunk azokról a károkról, amelyeket az infrastruktúra szenvedett.
Az Európai Unió vezetői, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár támogatásáról biztosította a földrengés sújtotta Törökországot és Szíriát, az EU közölte: az uniós mentőcsapatok már elindultak a térségbe. Emellett Lengyelország, Azerbajdzsán és Kazahsztán is segítséget ajánlott a török-szíriai földrengés után. Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában a katasztrófavédelem központjában tartott sajtótájékoztatóján közölte eddig 45 ország ajánlott fel segítséget.
A Richter-skála szerint 7,4-es erősségű földrengés rázta meg Törökországot hétfő hajnalban. A földrengést követő pusztításokat mutató felvételek mellett azonban egyre több videó kerül fel a közösségi médiába az épületek közvetlen összeomlásáról is.
A Kreml sajtószolgálata hétfőn délután bejelentette, Vlagyimir Putyin orosz elnök segítséget ajánlott fel török és szíriai hivatali partnerének a földrengés utáni mentési munkálatokhoz. A hajnali órákban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kijelentette, Ukrajna kész a szükséges segítséget megadni a "baráti" török népnek.
Ma hajnalban a Richter-skála szerint 7,4-es erősségű földrengés rázta meg Törökországot, amely óriási pusztítást vitt végbe az országban. Tíz tartományt érintett súlyosan, több ezer halottról számoltak be csak ma délutánig és óriási károk keletkeztek az infrastruktúrában is. A lehetséges áldozatok között még parlamenti képviselő is van.
Legkevesebb 195 halálos áldozata és 440 sérültje van a hétfő hajnali földrengésnek Törökországban és Szíriában a helyi hatóságok jelentései szerint. A Törökország középső részét és Szíria északkeleti felét megrázó, 7,8-as erősségú földmozgás épületeket döntött romba, és Cipruson és Libanonban is érezhető volt. A jelentések szerint a szíriai és a libanoni fővárosban is az utcára szaladtak az emberek, attól tartva, hogy házaik összedőlnek.
Svédországnak nem is kell többé próbálkoznia azzal, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, mert Törökország úgysem fogja ezt támogatni – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök a török parlamentben.
A török ellenzéki pártszövetség hétfőn Ankarában meghirdette a választási programját a közelgő, május közepén tartandó köztársaságielnök- és parlamenti választás előtt.
Finnország kitart amellett, hogy Svédországgal együtt csatlakozzon a NATO-hoz, legkésőbb a júliusi csúcstalálkozón Vilniusban – közölte a finn külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján Helsinkiben.
Továbbra is lát esélyt Svédország NATO-csatlakozására a skandináv ország miniszterelnöke, aki a svéd kormány és Ankara között a csatlakozással kapcsolatosan zajló viták közepette adott interjút csütörtökön a TT svéd hírügynökségnek.
A hétvégén a stockholmi török nagykövetség előtt tüntetés volt Törökország ellen, melynek során egy Koránt is elégettek. Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt követően hétfőn bejelentette, Svédország ne számítson arra, hogy Ankara támogatni fogja NATO-csatlakozását. Kedden Pekka Haavisto finn külügyminiszter a Reutersnek azt mondta, néhány hét szünetre van most szükség, hogy a három fél aztán visszatérhessen a tárgyalóasztalhoz.
Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ismét felajánlotta neki országa közvetítő szerepét a háborúban álló Oroszország és Ukrajna között - közölte pénteken a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
